PASSO

Túraútvonal és tájékozódás

Foglaljuk néhány szóban össze az eddigieket! Mármint arra gondolok most, hogy az előző pontokban miről is beszéltem.

Egy hosszú túrához szükség van:

1.       Egy megfelelő kerékpárra, jó műszaki állapotban

2.       A megfelelő túrafelszerelésekre

3.       Megfelelő edzettségi szintre

4.       És most jön: Túraterv

Nem is arra gondolok most, hogy mit érdemes megnézni. Azt úgy is mindenki maga dönti el, hogy mire kíváncsi, merre akar menni.

Azonban van egy-két fontos dolog. Mint már említettem, az útvonal megválasztása már önmagában az eddigiek függvénye. Vagyis egyszerűbb géppel, csekély megfelelő felszereléssel és edzettséggel nem is érdemes messzire indulni. Lehetni lehet, hiszen ekkor döngetjük a határokat igazán, de azért mégis...

(Másik oldalról közelítve pedig hiába van kiváló túragépünk, egy rakás cuccunk és olyan erőnk, mint egy görög istennek, ha nem érdekel minket a hosszútávú túrázás, mert mondjuk nem szeretjük, ha ki vagyunk téve az elemeknek.)

Alapvető fontosságú, hogy kerüljük a forgalmas utakat, ha lehet. A legtöbb helyen azért akad a közelben egy eldugottabb, de megfelelő állapotban lévő mellékút is. A magashegyek szűk völgyeiben és a hágókon azért nem tobzódunk a lehetőségekben, ekkor azon az úton kell mennünk, mint mindenki másnak. Azonban a teherforgalom, vagy azok az autósok akik messzebbre mennek, többnyire elkerülik ezeket az utakat, mert autópályán vagy első rangú főútvonalon mennek.

Néha persze elkerülhetetlen, hogy nagyobb forgalmú úton is menjünk. Ekkor persze jobb, ha láthatósági mellényt húzunk és óvatosan, de gyorsan haladunk, hogy minél előbb túl legyünk rajta.

Nyugaton a forgalmasabb utak mellett akár kerékpárút is haladhat, vagy pedig kerékpársáv van.

Szintén nyugati határainkon túl kezdődik a kerékpárutak paradicsoma is, mint ahogy a kedvcsinálóban említettem. Ezeket sokszor megéri használni, mert egészen eldugott, csendes helyeken mennek többnyire. A legtöbb helyen jól ki is vannak táblázva (azért vigyázzunk, mert vannak kivételek!), így egyetlen hátrányukként csak azt tudom felhozni, hogy legtöbbször sokkal hosszabbak A és B pont között, mint az autóutak. Én ha tehetem, felváltva használom ezeket az utakat, ha úgy érzem, hogy van egy kis lemaradásom, gyorsan behozom azt valamilyen autó(mellék)úton, ha meg nyugalomra vágyom, rámegyek egy jelzett kerékpártúra-útvonalra.

Az indulás előtt persze érdemes valamilyen túratervvel is előállni. Kikeresni a térképen (nem csak a hagyományos térképekre gondolok, hanem az Internet adta egyéb 21. századi lehetőségekre is) az útvonalat, megnézni milyen utak, nehezítő tényezők, látnivalók akadnak arrafelé. Meg kell nézni azt is, hogy milyen rövidítési lehetőségek vannak.

Valaki a túrája előtt már több hónappal napi szintű lebontásban elkészíti a tervét: „ezen és ezen a napon ettől eddig halad, itt alszik, ennyi és ennyi kilométert megy" stb. Valaki pedig éppen az ellenkezője, szinte terv nélkül „random" halad. Az én bevált receptem az, ha azért nagyvonalakban megtervezem a túraútvonalamat (tudom mi a legtávolabbi pont, ahová el akarok jutni, és azt, hogy nagyjából merre megyek oda. A hazaút többnyire az úton dől el), aztán útközben módosítok rajta. Mindenki másmilyen igényekkel rendelkezik...

Tájékozódás:

A 21. század kétségkívül sok újítást hozott. Hajdanában egy jó térkép már sokszor több volt, mint elég, ráadásul az igazán kerékpározáshoz való térképeket még nem is igen árusították.

Egyszer összefutottam egy sráccal Londonban. Nézte-nézte a kormányomat, majd megszólalt: „Hol van a GPS?" Tömör válaszom: „Nem használok olyat." Alig akarta elhinni, hogy térkép alapján tájékozódom...

Bizony a navigációs berendezések nagy választéka elérhető már a kerékpárosok számára is. Letölthetőek hozzájuk kimondottan kerékpárosok számára készített térképek. Aki megengedheti magának az ilyesmit, ráadásul betervezi néha az olyan helyen alvást, ahol fel tudja tölteni az akkumulátort, akkor szerintem nem szabad kihagyni. Én maradok a térképeknél, még ha sokszor macerásabbak is. Egy biztos: soha nem fogy ki a tápegységük...

A térképek esetében viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy a méretarány megfelelő legyen. Egy átlagos autóstérkép sokszor 1:500.000 méretarányú (vagy még rosszabb felbontású), ez pedig a kerékpárral való használhatóság határa! Biciklitúrához a 1:150.000 - 1:300.000 méretarány a legjobb. Persze azért hozzá kell tennem, hogy egy jobb méretarányú térkép ugyanarról a területről nagyobb méretű és nehezebb is, ez pedig egy sok országot érintő túránál problémát okozhat!

A Google alkalmazások világában nem nehéz olyan felbontású térképet nyomtatnunk magunknak, amilyet csak akarunk.

Léteznek kimondottan kerékpárostérképek is, amelyek az adott terület kerékpárúthálózatát mutatják. Ezek hiányában is sokszor biztonsággal követhetőek a biciklitúra-útvonalak, főleg az igazán fejlett kultúrával rendelkező országokban vannak jól kitáblázva (biztosra azért sehol nem lehet menni!).

Vaude kormánytáska vízálló térképtartóval

A National Cycling Network, "nemzeti kerékpárúthálózat" 7-es számú főútvonalán, Skóciában, útban egy ott már magasnak számító hágóra (Drumochter Summit, 462 m!). Többnyire nagyon jól kitáblázott utak vannak arrafelé! Vigyázni kell azért arra, hogy néha mások a mértékegységek. A fehér táblán például az olvasható: "nincs élelem és menedékhely az elkövetkező 30 kilométeren!" A táblán viszont az első település neve mellett 18-as van! Persze, mert az meg mérföld!

Jellegzetes angol faluközpont. Ekkor is a kerékpárúthálózatot követtem, ami sokszor olyan eldugott falvakba vezetett, amiket a térképem sem jelölt. Jól oda kellett figyelnem a táblákra, hogy ne kóvályogjak össze-vissza!

Kerékpáros technikai kiegészítők:

Vannak olyan eszközök, melyeket ebben a fejezetben is célszerűnek láttam tárgyalni.

GPS-készülékek:

Az autókban lassan már elmaradhatatlan kellék a műszerfalon vagy afölött. Vannak azonban kerékpárosoknak készített modellek is, melyekhez térképek és szoftverek is szerezhetőek, ráadásul jól a kormányhoz/kormányfejhez rögzíthetőek, így a kijelző kényelmesen nézegethető. Nem vagyok ellene az ilyen technikai vívmányoknak, azonban én - egyelőre - nem használok ilyet (mint említettem).

Kerékpáros computerek (kilométerórák):

Nagyon sokféle létezik belőlük gyártóra, tudásra nézve egyaránt.

Hogy mi közük a „Túraútvonal és tájékozódás"-hoz? Nagyon is sok. Igen fontos adatok nyerhetők belőlük. Átlagsebességünkből nagyjából következtethetünk aznapi táborhelyünk körülbelüli helyére. Napi megtett távunkból - nagyjából azonos terepviszonyok esetén - másnapi teljesítményünket jósolhatjuk meg, így következtetéseket vonhatunk le a túraútvonalat érintő időbeli kérdésekről is.

Magasságmérős órák:

Magashegyek közötti tekerések esetén szolgáltatnak értékes információkat. A napi kilométeradatok mellé magasságadatok is társíthatóak, ezzel válik teljessé az információ (sokan ugye megkérdezik, mennyit mentél egy nap. A válasz után sokan képesek lefitymáló megjegyzéseket tenni „én többet szoktam..." stb. Viszont egyáltalán nem mindegy az, hogy napi 200km-hez társítunk 500m szintemelkedést, vagy 100km-hez mondjuk 3500-at... „alföldi" ország lévén ezt kevesen képesek felfogni).

A szintemelkedésekhez kapcsolható idő-adatok szintén alkalmasak jóslatokra. Több napon/heten keresztül tartó alpesi tekergések esetén így pontosabban tervezhetjük meg a túraútvonalainkat is.

Néhány technikai kiegészítő felszerelés részletes tesztjét tervezem egy külön menüpontban. A testbike.hu-című oldalon is találhatsz egy rakás leírást/véleményt különböző termékekről!

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat